Doitsu!!! Doitsu!!! Segítség!!!

Műfaja: Fluff

Szereplők: Németország és Veneziano (Észak-Olaszország)

Leirás: Olaszország fölhívja Németországot, hogy egy lakatlan szigeten van, nem tud eljönni, és nem tudja bekötni a cipőfűzőjét...

Mesélés: E/3, múlt idő

Csrrrrrrrrrrrrrrr!!!!! - csörgött a telefon. Németország odament az asztalhoz és fölvette.

  - Doitsu!!! Doitsu!!! Segítség!!! Segítség!!! Segítség!!! Segítség!!! - hallotta Olaszország hangját a telefonból.

  - Már megint mi történt? - kérdezte Németország.

  - Egy lakatlan szigeten vagyok, nem tudok eljönni és nem tudom bekötni a cipőfűzőmet! Kérlek segíts!!! Segíts!!! Segíts!!!

  - Jól van, ne hisztizz már! - mondta Németország és letette a telefont.

   Az az idióta! Minden egyes hülyesége után engem hiv, hogy segítsek! De hogy került egy lakatlan szigetre? Meg kéne tanulnia bekötni a cipőfűzőjét és megoldani a gondjait! Van jobb dolgom annál, mint utána rohangálni! Semmit sem tud elintézni! Ráadásul még a harcban se vehetjük hasznát! Mindenkitől fél és egyfolytában fehér zászlókat gyárt vagy tésztát eszik! Egyetlen egyszer próbált meg harcolni: amikor megtámadta Egyiptomot [1] ... Erre inkább vissza se gondolt Németország. Dühösen ment ki a lakásból és indult az olasz után.

   A szigetre érve nem kellett sokáig keresgélnie Velezianot: a parton a homokban ült, kikötözött cipőfűzővel, mellette több tucat fehér zászlóval, pasta szobrot épitett homokból. El kellett Németországnak ismernie: nagyon jó művész volt. Olyan élethű szobrot készitett, hogy Ludwig legszívesebben megkóstolta volna.

   Ludwig legszívesebben ráordított volna Velezianora, hogy ne menjen lakatlan szigetekre, tanulja meg bekötni a cipőfűzőjét, ne egyen folyton tésztát és ne hivogassa őt folyton, de Veleziano is észrevette a németet, boldogan szaladt hozzá és megölelte.

  - Doitsu, de jó hogy eljöttél! Nagyon dühös voltál a telefonban, azt hittem, hogy nem fogsz eljönni. De a barátok segítik egymást, nem?

   A barátok segítik egymást... Ha ráordítanék, rossz barát volnék. És rajtam kívűl nincs neki barátja, de nekem sincs. Japán túl csöndes, visszahúzódó, soha nem lehet tudni, hogy mi jár a fejében. De Olaszország... Ráadásul nem tudna mihez kezdeni nélkülem. Senki nem vállalná, hogy folyton utána megy és megmenti...

  - Igen, a barátok segítik egymást. - mondta kedvesen Németország, és bekötötte Olaszország cipőfűzőjét.

  - Köszönöm, Doitsu! Úgy örülök, hogy eljöttél értem!

  - Ezt teszik a barátok, nem?

  - De! - mondta boldogan Olaszország, majd Németországgal hazaindult.

[1] Az animében van egy rész, amikor Olaszország megtámadja Egyiptomot.